A terület Pécstől 4 km-re a Siklós-Harkány felé kivezető 58-as főúttól 300m távolságra, Pogány és Pécsudvard felé vezető mellékutak között az autópálya kivezető szakaszától 500 méterre helyezkedik el. A vállalkozás 50 ha területen 17 ha mandula és 33 ha dió ültetvényt takar.
A magyar mezőgazdaságban a gyümölcstermesztésnek nagy múltja van, a jelen nem problémamentes, de színvonalasnak mondható, és bízunk abban, hogy ennél kedvezőbb, jövedelmezőbb jövő elé nézünk.
Az elmúlt évek megváltozott piacgazdasági igényei jelentősen módosították az élelmiszer-gazdaságot, ezen belül a gyümölcstermesztést. A tulajdonviszonyok változásával a társadalmi igényeket a szövetkezetek, a családi- és a társas gazdaságok elégítik ki, melyek egyre inkább felértékelődnek. Ilyen családi- és egyben társas vállalkozás a Négy Cédrus Kft.
Hazánk klimatikus adottságait figyelembe véve, míg a dió a „királyi” gyümölcsfa az ország területén szinte mindenhol megtalálja a szükséges életfeltételeit, addig a mandula megfelelően, csak mikrokörzetekben termeszthető. Földrajzi szempontból erre alkalmasak a Dunántúl és az Északi –középhegység egyes részei, valamint a Mecsekalja. Ezekre az ismeretekre alapozva és a helyi adottságokat kihasználva indítottuk vállalkozásunkat igen hosszú előtanulmányozás alapján 1998-ban.
A termőhelyet klimatikus-, domborzati- és talajtani tényezők határozzák meg, melyek önálló szerepük mellett együttesen hatnak a növényekre, valamint hosszabb-rövidebb távon többé-kevésbé egymásra. A termőhelyi optimumnak elsődleges szerepe van a termesztésben, mivel kedvezőtlen termőhelyi körülményt nem lehet pótolni sem kiváló agrotechnikával, sem kiváló minőségű szaporítóanyaggal.
A gyümölcsösök számára két szempontból is fontos a termőhely:
A telepítést a kizárólag hazai nemesítésű dió és mandulafajtákkal valósítottuk meg
Az ültetvényben az integrált termesztés szempontjainak is megfelelően füvesített, ebből következően gyomírószert sem használunk. Az ültetvény nem öntözött. A túl gyakori és drasztikus talajműveléssel rontanánk a feltalaj szerkezetét, ezért az integrált gyümölcstermesztés alapelveinek jobban megfelelő tavaszi talajlazítást alkalmazzuk.
Az integrált termesztés fő pillére az integrált növényvédelem. Az ökológiai szemlélet meghonosodása az integrált növényvédelemmel kezdődött, s ezen keresztül vált átfogó rendszerré az egész termesztésben. Az ökológiai szemléletű integrált termesztés a fenntartható fejlődés keretei között a jobb életminőség és a nagyobb környezetbiztonság elérését szolgálja. A környezetkímélő növényvédelem alkalmazásával elsődleges szempont, hogy legkevésbé károsítsuk az ember egészségét, őrizzük meg a természet sokszínűségének fennmaradását.
Ehhez kapcsolódóan a telepítés előtt elvégeztük a gyümölcsös környezetének kialakítását:
A termőre fordulást követő időszaktól fontos teendőnk a mai napig az ültetvény környezet-higiéniájának fenntartása:
Az előre elkészített növényvédelmi terv, csak segédanyag, mert kedvezőtlen időjárás vagy a kórokozók felszaporodása esetén eltérünk, esetleg több, gyakoribb permetezést iktatunk be, de fordítva is igaz: csak akkor védekezünk vegyszeresen, ha az indokolt. Mindenképpen kerüljük a rutinszerű, túlzott óvatosságból végzett permetezéseket.
Összefoglalva: növényvédelmünk nem csak kizárólag vegyszeres permetezésre korlátozódik, az említett és felsorolt „mechanikai” műveletek együttes alkalmazásával érünk el megfelelő eredményt és egészséges gyümölcsöst. Állandó kapcsolatban állunk a Baranya Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat munkatársaival. Rendszeresen ellenőrzik az ültetvény állapotát növényvédelmi és vegyszerfelhasználás szempontjából, mivel az integrált termesztésben csak zöld és egyes sárga jelzésű növényvédő szereket használhatunk.
A szüret több mint a termés leszedése. A gyümölcs-betakarítása a gyümölcstermesztés legmunkaigényesebb folyamata. A szedési idő általában szoros, rövid idő alatt nagy mennyiségű termést kell leszedni, hiszen a betakarítás módjától nagymértékben függ a termés minősége. Az a jó, ha se nem korán, se nem későn takarítunk be.
Mind a dió, mind a mandula esetében a fán lévő terményt géppel szüreteljük. Az elő- és utóhullás kézi szedése azonban elkerülhetetlen a megfelelő gyümölcsminőség érdekében.
A leszüretelt és zöld burkától megszabadított diót és mandulát szárítani kell. Hazánk éghajlata mellett a napon szárítás esetleg a korán érő fajoknál valósítható meg Legmegfelelőbb a mesterséges szárítás, vagyis szárítóberendezés alkalmazása. 2006 óta a vállalkozás saját üzemcsarnokkal, 2007 óta pedig feldolgozó gépsorral és saját szárítóberendezéssel rendelkezik. A szárítást nem fosszilis energiával, hanem vegyes tüzelésű kazánból nyert meleg levegő befúvásával, 80/50/32°C-on, végezzük. A kazánt a metszésből keletkező nyesedékkel üzemeltetjük.
A szárított és osztályozott mandulát géppel lehet törni, de a keményhéj és a magbél válogatása a megfelelő minőség érdekében kézimunka igényes. A dió törése és válogatása kézzel történik, csak így lehet megfelelő minőséget produkálni. 2010 óta első sorban héjasan értékesítjük mindkét gyümölcsfajtát.
A nemzetközi piac telítettnek mondható. A hazai mandulának és diónak elsősorban kaliforniai mandulával és dióval kell versenyeznie. Ez a kedvezőtlen hatás nemcsak hazánkra, hanem más mandulatermesztő országra is érvényes, hiszen Kalifornia évről-évre nagy mennyiségű áruval jelenik meg a nemzetközi piacon.
A kaliforniai mandula és dió magbél kihozatala 60%-os, íz anyaguk azonban meg sem közelíti a magyar gyümölcsét. Szerencsére az elmúlt években előtérbe került a jobb minőség, vagyis fontossá vált a beltartalmi érték, az igényesebb termék érdekében van kereslet a jobb minőségű magyar termésre.
„Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne
Nemhogy a Pannon-föld északi, hűvös rögein
S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,
Ám csodaszép rügyeit zúzmara fogja be majd.”
Janus Pannonius (1434-1472)
